Adat betöltése, exportálása

1. Postgis adat betöltő, exportáló használata

a). Adatok bevitele

Térbeli adatok bevitelének legegyszerűbb módja az shp2pgsql program használata, amely ESRI

Shape formátumból tud sqlbe konvertálni adatokat.

shp2pgsql -s 23700 -W iso88592 patak_eov_100.shp egyeb_vizfolyasok. patak_eov_100 ekovizig > patak_eov_100.sql

Az 's' kapcsoló adja meg a vetületet, ami alap esetben (-1) – akár van .prj fájl akár nincs. 'W'

kapcsoló adja meg, hogy melyik a helyes karakterkódolás. Ez például a windows – linux

párhuzamos használata esetén fontos, mert míg az ubuntu az utf8-at, a windows a cp1250-et

használja alap beállításként, ami az ő és az ű betűknél hibát okoz, rossz esetben létre sem hozza a

betölthető állományt (vicces az egészben, hogy a postgresql eléggé merev a karakterkódolást

tekintve, így a -W a Warázs kapcsoló:). A 'patak_eov_100 .shp' rész mutat a shape fájlra, az

'egyeb_vizfolyasok.patak_eov_100 ' mondja meg melyik sémában és milyen tábla névvel

szerepeljen az adatbázis kezelőben az adat (ha a sémát nem adjuk meg, akkor az a public lesz). Az

'ekovizig' mondja meg melyik adatbázisba fog kerülni az állomány, a '> patak_eov_100.sql' rész

pedig létrehoz egy betölthető fájlt (egyébként nem feltétlenűl kell külön fájlt létrehozni).

Végül, ha minden megfelelő volt, akkor a következő parancs hiba nélkül lefut:

psql ekovizig -f patak_eov_100.sql

b). Az adatok exportálása

pgsql2shp -f patak_eov_100.shp -h localhost -p 5432 ekovizig patak_eov_100

-f kapcsoló adja meg a létrehozandó fájl nevét, -h és a -p az adatbázishoz való utat mutatja írja le,

ekovizig az adatbázis név, a patak_eov_100 pedig a tábla név. Tábla név helyett lekérdezést is meg

lehet adni, pl 'SELECT * FROM patak_eov_100 WHERE nev LIKE A%', ekkor az A betűvel

kezdődő patakok kerülnek listázásra.

Néha nincs szükség shape létrehozására, elég egy egszerű text fájl, amit a következőképpen lehet létrehozni:

ekovizig=>\o /home/szabobaa/adat.csv

ekovizig=>SELECT ST_ASEWKT(the_geom),attr1,attr2 FROM table;

ekovizig=>\q

Ilyenkor figyelni kell, hogy a lekérdezés fejlécestűl, láblécestűl átkerűl a szövegfájlba.

2. Adatok betöltése text fájlból

Pont szerű adatforrásokat, mint például a mérőkutak, források helyét és az ezekhez kapcsolódó

tulajdonságokat sokszor célszerűbb egy könnyen kezelhető excel táblázatban tartani a több fájlból

álló shape helyett. Az xls, ods formátumokat azonban a postgresql nem tudja értelmezni, így ezeket

be kell olvastatni az adatbáziskezelőbe. Az egyik lehetséges út, hogy csv formátumban fejléc nélkül

exportáljuk a táblát, ügyelve a szöveg jelölők elhagyására („akarmi” helyett akarmi), az

oszlopelválasztók egyértelmű használatára (ne legyen az excel táblázatban sehol pl ';' ) és arra, hogy

ne legyenek üres sorok a csv-ben! Ezután létre kell hozni egy táblát pl:

psql ekovizig -c „CREATE TABLE forrasok (eov_x double precision,eov_y double precision,

name varchar)”

Majd beolvastatni a csv-t:

psql ekovizig -c „\copy forrasok FROM /eleresi/ut/forrasok.csv DELIMITER ';' ”

Ezután a táblához hozzáadni egy egyedi azonosítót és a geometria oszlopot:

ALTER TABLE vizrajz.forrasok ADD COLUMN gid serial PRIMARY KEY;

SELECT AddGeometryColumn(’vizrajz’, ’forrasok’,’the_geom’,23700,’POINT’,2);

Ez utóbbi parancsból a zárójel utáni rész a séma név, tábla név,geometria oszlop elnevezése, srid,

geometria típusa, dimenziója.

Végül:

UPDATE forrasok SET the_geom=ST_SetSRID(ST_MakePoint(eov_x,eov_y),23700);

!!! A postgis AddGeometryColumn funkciója mellett pontot, vonalat, poligont a postgresql is kezeli

a geometry változó típussal!!!

3. Kézi adatfeltöltés

A legritkább esetben van szükség kézi adatbevitelre, így ezt a részt csak megemlítem, hogy ilyet is

lehet, részletekért a postgis manualt kell elolvasni a 33. oldal környékén!:)

INSERT INTO roads (road_id, roads_geom, road_name) VALUES

(1,ST_GeomFromText(’LINESTRING(191232 243118,191108 243242)’,-1),’Jeff Rd’);

forrás: postgis manual 33. oldal

4. Grafikus adatfeltöltés

Sajnos az ESRI szoftverek csak az ArcGis Szerveren keresztül tudnak felcsatlakozni az

adatbáziskezelőkhöz. Ugyan létezik egy zigGis nevű kiegészítés az ArcGis és a postgis közötti

kapcsolat létrehozásához, de a próba verzióval nem voltak túl jó tapasztalataim. Az AutoCad az

FDO betöltő segítségével olvassa és írja a postgis adatbázisokat, de eddig nem láttuk túl sok

értelmét használni bent a cégnél :).

Qgis nagyon jól kezeli a postgist, ahogy a lenti screenshotból is látható könnyű beolvasni az

adatokat, amiket ezután ugyanúgy kell szerkeszteni mint egy shape fájlt.