2011. augusztus 17., szerda

Georeferálás

Az ÉKÖVIZIG pincéjéban dobozokban porosodnak a 70-es évek fémlapokra ragasztott árvizes légifotói és zsákokban állnak a georeferálni való térképek. Az egyik kollégám Autocad segítségével, gumilepedő módszerrel georeferálta a légifotókat (respect neki), én pedig georeferáltam a térképlapokat.
A vízügy sajnos korábban sem tartozhatott a kiemelt szakágak köré, bár az egész XX. század eleji katonai térképészet nem tűnik egy jól megszervezett egésznek, amit egyébként jól jellemez  Bak Antal A magyar katonai térképészet története című könyvében: "A háború kitörésekor a magyar haditérkép-készlet meglehetősen tarka képet mutatott" (204. oldal). Nos a mi térképeinket is valami hasonló jellemzővel lehetne illetni. Tarka:)
Több térképfajtát találtunk a zsákokban, és szkenneltek be a többiek, ezek közül az 1:25 ezer méretarányú 15' hosszúság- és 7' 30" szélességkülönbségű térképlapok georeferálását jegyzetelem le. 
A fenti térkép (ami erről a weblapról származik) a harmadik katonai felmérés szelvény kiosztását mutatja, a számok az 1:75 ezres, a négyes osztat az ezekhez tartozó 1:25 ezres (amiről most szó lesz) térképlapokat jelentik. Sajnos én nem vagyok térképész, így elég nagy szivatásnak érezem térképeszeti történelmünket, melyben ide pakolták a csillagdát, onnan számolták azt, bessel ellipszoid, kettős vetítés, nem kettős vetítés, Gauss-Krüger, Budai rendszer, HKR, Sztereografikus bp déllő és miegymás, így idő hiányában csak és kizárólag a szelvénykiosztás helyességére tudtam alapozni a georeferálást. Ez alapján ki lehet sakkozni az egyes térképlapok sarkainak kordinátáit. A kordináták és a sarokpontok eredeti képen található pixel értékeiből úgynevezett GCP-ket lehet létrehozni (ground control point), ami alapján be lehet forgatni a térképeket. A fő problémát a fok kordináták egymásba váltása, illetve EOV-be váltása jelentette, amit háttértudás hiányában az EPSG 3819 segítségével oldottam meg. Ahol egyértelmű eltolási hiba keletkezett, ott hozzáadtam, kivontam:) Három ilyen módosítást kellett beépítenem a scriptembe, amit a meta_iso, térképlapokat leíró táblázat tipus oszlopában a 'regi', 'uj' és 'kilences' értékekkel jelöltem. 
A script egy python script és innen letölthető, a script megírásához a gdal/ogr modult használtam fel.

Az eredmények:

Pontosság tekintetében az "uj" térképlapok a legjobbak, ítt saccra, ill a templomok helyzete alapján pár méteres elcsúszás feltételezhető (1:25000 térképlap esetében 1 cm az 250 m), illetve nem tudom, hogy térképi tartalom mennyire pontos.
"regi" térképlapok esetében már durvábbak az eltérések.



Az egy tipusu és fajtájú térképlapok között nagyon jó az illeszkedés.













Még a sarkokon megrágott és csak besaccolt sarok kordinátás térképlapokat is meglehetősen "jól" sikerült illeszteni. 











A legdurvább hiba, itt lényegében hiányzik egy sáv, mi abból következik, hogy a hozzáadás, kivonás csakis a szélességi értékeket érintette. Az ilyen hibák a 'kilences' típusú térképeknél gyakoriak (lehet, hogy ezek a térképlapok az eredeti III. katonai felmérésból származnak??)






Végére egy kis videó:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése