Vidéki négyzetek, városi cellák

Az Új-Magyarország Vidékfejlesztési Program honlapján olvasható egy cikk, ami szerint az EU új megközelítésben határolja le a vidéki és városi területeket.

Le lehet tölteni a pontos módszertant erről az oldalról is. Azután az előbbi oldalon található pdf fájlokhoz tartozik egy geoadattár, amiből le lehet tölteni az "urbanizáció foka 2012" shp fájlt. Ehhez a shp fájlhoz tartozik egy pdf, ami leírja a módszertant.

Az új módszer lényege, hogy egy négyzetkilométeres területű rácshálóra vetítik ki a népesség adatokat, és ebből következtetnek egy adott közigazgatási egység jellegére. A rácsnégyzeteket három kategóriába sorolják, vannak a ritkán lakott négyzetek (300 fő alatti népességszám), a köztes népsűrűségű négyzetek (300 fő feletti és 1500 fő alatti népességszám) és a sűrűn lakott cellák (1500 fő feletti népességszám).

Ritkán lakott terület, vagy vidék az, ahol a LAU2-es közigazgatási egységben (nálunk települések) a népesség 50%-a vidéki népesség négyzetekben él. Fontos kitétel, hogy ahol a közigazgatási határ és a négyzetek furán fedik egymást, és a település nem éri el az 5 ezer főt, valamint a közig területet 90%-át ritkán lakott négyzetek fedik az automatikusan vidék kategóriába kell sorolni. Közepesen lakott, vagy városi terület az, ahol 50%-nál kevesebben laknak ritkán lakott négyzetben és 50%-nál kevesebben laknak sűrűn lakott cellában. Magas népsűrűségű, vagy nagyvárosi terület az ahol a népesség legalább fele sűrűn lakott cellában él. További fogalom a "város klaszter" , ami azt jelenti, hogy a 300 fő népességszámot elérő cellák oldallapjaikkal egy legalább 5 ezer főt kitevő csoportosulást hoznak létre. Nagyváros kritériumait nem írom le helyhiány miatt, ebben a posztban a városklaszterek megtalálása a célom.

Az EU a rácshálós népességadatok létrehozására a lakcím alapján történő aggregálást javasolja, ahol ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, ott pedig a becslést. Mindkettő érdekes térinformatikai feladat, mivel a becsléshez vannak adataim, így most erről írok.

Dunaújvárosi járás lesz a keret, az itt található 16 településre fókuszálok. Azt hiszem az sql (+postgis) nem a leggyorsabb út, egy jó gépen is sokáig tarthat a lekérdezések futtatása. 

1. lépés: Adatbázis felállítása, adatok beolvasása. (Corine 2006 felszínborítás letölthető innen, nem túl jó, de o.k méretarányban)
2. lépés: Rácsháló létrehozása (Fent van itt)
3. lépés: Felszínborítás összeillesztése, leszűrése
4. lépés: A négyzethaló egyes négyzeteibe jutó területtel súlyozott népességszám kiszámolása
5. lépés: 300 fő fölötti négyzetek megjelölése
6. lépés: Az 5000 főnél nagyobb - érintkező 300 főnél népesebb népességcellából számolva - népességtömörülések lehatárolása.

1. lépés: Onnan kezdem, hogy betöltöttem minden adatot az adatbázis kezelőbe (Corine 2006 a fenti linkről, a település közigazgatási adatok az osm adatbázisból, a népességadatok a KSH-ból származnak). Az osm adatok EPSG:900913 vetületben találhatóak, ezeket át kell váltani EPSG:3035 -be, amit egy nézet tábla segítségével oldok meg.

 

1. ábra: Kiinduló állapot, látható nincsen clc_c111

2. lépés:

Elkészítem az 1km x 1km hálórácsot, úgy, hogy lefedje a települések közigazgatási területét (valójában csak a belterületet kell teljesen fednie). Ezt egy nézet táblába teszem, hogy automatikusan illeszkedjen a vizsgált területre.

 

2. ábra: Rácshló ráfeszítése a vizsgált területre

3. lépés:

Egyesítem és leszűröm a felszínborítás adatbázisát, szerencsére nincsen a területen csak clc_c112 felszínborítás, így itt most nem kell figyelembe venni a két felszínborítás típus közötti eltérő népsűrűséget.

 
4. lépés:

Leválogatom a közigazgatási egységre eső lakott területet, a 20 négyzet méter alatti részeket hibaként eldobom, majd kiszámolom az egyes négyzetekbe jutó, területtel súlyozott népességszámot. Figyelni kell, mert azokat a cellákat, amelyek több belterületet is érintenek össze kell vonni, népességszámukat össze kell adni.

 
5. lépés:
Leválogatom a 300 főnél népessebbnek becsült cellákat.

3. ábra: Lakott cellák osztályzása után Zöld:1-299 főig,Narancs: 300-1499 főig,Piros:1500 fő felett

6. lépés:
Aggregálom az oldallapok mentén a négyzeteket összefüggő poligonokká.

4.ábra: Zöld az 5000 fő alatti, piros az 5000 fő feletti egyesített 300 fő feletti cellák tömbje.

Megjegyzés: Dunaújváros esetében a népesség 98%-a, Pusztaszabolcs esetében 89%-a él a tömbben, ezért ezek az EU módszertan szerint városnak tekinthetőek. Jogcím alapján Rácalmás és Adony is város ma, de ők messze lemaradtak a mostani vizsgálat szerint. Városnak lenni az EU kategorizálás szerint legnagyobb esélye Mezőfalvának van (4920 fő él a tömbben).